Egy nap a sherpa fővárosban

4 km, 400 m fel, 400 m le, 3 óra

Nem hogy a főváros, de a város elnevezés is túlzás, hiszen Namche Bazaar egy hegyi falu. Annak viszont egészen nagy. Amivel kiérdemelte a "sherpa főváros" nevet az az, hogy a sherpa régió központja, és egyben a legnagyobb létszámú hegyi falu a környéken.
Szállásunk a sablonos nevű "Namaste" teaház volt, amelyet egy korábbi napon megismert sherpa suhanc ajánlott. Mivel ő vitt minket oda, ingyen kaptuk a szállást és a wi-fi hozzáférést is (itt még volt wi-fi, persze a minőségét tekintve... hát nem innen fogod seed-elni torrentre a teljes Zámbó Jimmy kollekciódat).

Namche Bazaar 3440 m magasan, festői környezetben fekszik. Jó idő esetén - na nem a teaház ablakából, de egy kis hegyi séta távolságból - az Everest csúcsot is látni.
Mivel 3000 m felett ez az első tipikus megálló, tipikusan itt szoktak megjelenni a hegyi betegség első tünetei. A papírforma nálunk is bejött: Ildinek már napköben is volt egy kis nyomás a fejében, de az éjszaka közepén hasogató fejfájásra ébredt, és nagyon keveset aludt. Szerencsére - hallgatva a tapasztaltabbakra - pont ide terveztünk egy pihenő- és aklimatizációs napot.

Nem bántuk meg, ugyanis a kirándulás során láttunk bele jobban Namche Bazaar életébe.

Reggel a gyerekek az iskolába tartanak. Az a nagy tér ott a háttérben az iskola udvara.

Egy helyi bolt. Ildi még csak-csak befért volna, de én... :D

Itt még volt ATM, az utolsó és egyetlen a környéken - mégis csak "főváros". A boci az ATM felirat alatt kellemes kontraszt. :)

Paci egy kereszteződésben. Vissza kellett fordulnunk az utcában, mert nem fértünk el mellette, félrelökni meg valahogy nem akartuk.

Munka és szociális program: az asszonyok mosnak a patakban.

Ruhaszárítás párás felhőben. Gondolom gyorsan szárad.

Majdnem elfelejtettem megemlíteni: Namche Bazaar dombosabb és meredekebb, mint bármely emberlakta település, ahol eddig voltam. Elmenni a sarki boltba is 30-40 méter szintkülönbséget jelent az utcában, úgyhogy voltak pillanatok, amikor nagyon anyáztunk kapkodtuk a levegőt... bezzeg a helyiek!

Na de a kilátás! Előző napi érkezésünk során felhő-ködben állt a városka java része, már úgy is szép volt, de még nem tudtuk értékelni azt, micsoda gigászi hegyek vesznek minket körbe.

Ugye, hogy ugye?

Na még egy, panorámában is.

Hegyek, felhőkbe takarózva.

Jak-koponya, és csontok 4000 m környékén, amikor kiruccantunk egy aklimatizációs túrára.

Na ezt a videót pedig mindenképpen HANGGAL nézzétek! Eredeti hang, semmi alávágás nem szerepel benne - tényleg ide felhallatszott az iskolás gyerekek reggeli indulója. Jobban visszaadja Namche Bazaar hangulatát, mint bármely fotó...